"Az élet rövid, ezért élj úgy, hogy minden nap hagyj valamit magad után. Egy szót, egy mosolyt, egy ölelést, egy szép emléket. Így ha már nem leszel, akkor is tudni fogják, hogy ki voltál."
Keresés ebben a blogban
2010. szeptember 19., vasárnap
Bocsi nincs időm írni...:S
Olyan régen írtam már, és olyan sok mindet kéne leírnom... Vasárnap kimentünk dédimhez ebédelni. Szokásosan mamámék nem voltak otthon, ezért csak átugrottunk megnézni a kicsi Szultánt. Hazajöttünk, takarítottam, tanultam, elment Saci, akiből már egyre jobban elegem van. Hazajön péntek este, elmegy zenesuliba, itthon ledobja csak az összes cuccát és gépezik. Majd szombaton elmegy próbára vagy fellépésre, vagy megint barátnőzik, le sem szarja mi van itthon. Vasárnap persze minden róla szól. Ki kell vasalni, akkor tanulnia kell, de jaj szegénykének még a teknősöket is meg kell csinálnia, de akkor vigyen kaját még a koleszba, de akkor hajat is mosson és érje is el a buszt. Neki ilyenkor százezer gondja van, de délelőtt inkább csak gépezik és semmit nem csinál, és elvárja tőlem, hogy vegyem meg neki ezt a könyvet meg vigyem el a nadrágját levágatni, meg egész héten az ő cuccaiért rohangásszak. De könyörgöm nekem is van ám életem. Nekem is ugyanúgy kell tanulnom, mint ahogy neki. Én is szeretnék már hétvégén pihenni, és nem az ő cuccait pakolni a tanulóból, a fürdőből, nem éppen takarítani, mert az sosem csinálja meg én is szeretnék netalántán hétvégén találkozni egy barátnőmmel, vagy elvinni Bonit sétálni, de nem. Nem lehet, mert Sacika hazajön, megcsinálja a legnagyobb kupit, a háztartásban egyáltalán nem segít, és vasárnap amikor elmegy, mindent itt hagy a legnagyobb rendetlenségben és koszban és én meg takaríthatok, meg rendet rakhatok. Oké, imádok rendet rakni meg takarítani, és amíg Saci nincs itthon a lehető legnagyobb tisztaság és rend van, de hétvégén Saci hazajön, arra nem képes, hogy az ajtót becsukja maga után, eltegye a cipőjét, és csak annyit kérek tőle, hogy csukja be az ajtót erre meg leordítja a fejemet, hogy mégis minek!? Vagy éppen azt mondja: Hagyjál már békén nem vagy az anyám!Szóval Saci teljesen megváltozott és nem jó irányba azt hiszem...:S Hétfőn volt a Férjem -vagyis Petra- szülinapja. Boldogot Férjem.(L)(: Írtunk fizikából, és 5-ös lett, ja meg kikaptam a matek cetlit ami szintén 5-ös lett.(: Kedden nem volt semmi érdekes. Voltam zenekaron meg szolfézson. Szerdán írtunk angolból szócetlit és 5-ös lett az is, meg írtunk föciből, de azt majd csak holnap kapjuk ki. Csütörtökön írtunk bioszból, matekból, fizikából, és feleltem kémiából, meg aznap ügyeltem Nyanyival. A biosz 5-ös lett meg a felelés is, a többit még nem kaptuk ki. Kaptunk ilyen papírt, jelentkezni a felkészítőkre. Megyek majd fizikára, matekra, nyelvtanra, angolra és ezen kívül még jelentkeztem töri levelezős versenyre, meg ECDL vizsgára, szóval most hogy nem sportolhatok lekötöm majd ezekkel magamat délutánonként, és remélem meg lesz az eredménye is, meg eldöntöttem, hogy Bonyhádra szeretnék menni tovább. Természettudományi szakra (kémia-biológia-fizika) és majd szombatonként oda is eljárok felkészítőkre, mert a felvételinél szóbeli is van, és úgy van, hogy a 3-ból 2 tárgyat lehet kiválasztani és abból szóbeliztetnek, és megadták a témaköröket is, és majd kémiából meg fizikából fogok szóbelizni, szóval most bele kell húznom rendesen. Végre sikerült megszervezni a hotel foglalást anyáéknak, már csak dédivel kell lebeszélnem a hétvégét. Remélem anya örülni fog neki, mert ezt az ajándékot apától kapja, csak én szerveztem meg helyette. Tőlünk apáék majd vízforralót kapnak, amit természetesen én fogok megvenni, mivel Saci Pécsen van és erre "nincs" ideje. Persze arra van, hogy Árkádba meg ide oda menjen.... Áh, már nem töröm magamat Sacin.:/ Pénteket már úgy kellett szó szerint túlélnem. Már nagyon elfárasztott ez a hét. Szerdán is 10-ig, csütörtökön fél 11-ig tanultam, napközben meg ide-oda rohangáltam.:/ Szerencsére csak 4 órám volt. Hazajöttem gyorsan, kiteregettem, gyakoroltam hegedűre, megcsináltam a házikat mert úgy volt hogy kimegyünk délután szüretire, de ilyen esőben és nem mentem ki, meg nagyon fáradt voltam, kedvem sem volt hozzá. Elmentem még a gyógyszertárba, és mentem hegedűre. Végeztem negyed 8-kor, akkor még elmentünk apával a Sparba. Olyan 8 után értünk haza, kipakoltunk, megnéztem a Barátok Köztöt, lefürödtem, kicsit gépeztem, és bealudtam. Pénteken szóbelizett anya. 20 pontot kellett elérnie és 23-at ért el, viszont a szóbeli részhez tartozik még a magnóhallgatás, ami szombaton volt, de azt mondta, hogy az nem sikerült neki, meg szombaton volt neki az írásbelije is, amire szintén azt mondta, hogy nem sikerült, de ez csak 3 hét múlva derül ki, hogy sikerült-e neki, de hogy ha nem sikerült, lesz rá 1 éve, hogy letegye a vizsgát, de most szerencsére minden rendben van, és nagyon remélem így is marad, mert vizsga előtt volt pár gond és féltem, hogy emiatt elrontja a vizsgát, meg apával is veszekedtek, szóval ezen a héten nagyon kész voltam. Meg az arcom miatt is. Egyszerűen nem tudom elviselni, hogy ilyen, és kibaszottul zavar ha megbámulnak. A másik dolog meg a görcsök. Nem tudok jegyzetelni az órákon, este nem tudok aludni, és amit kaptam gyógyszert az meg nem nagyon akar hatni. Meg nagyon remegek. A kezem szinte állandóan, és most már néha a lábam is..:S Aztán... mivel eddig nem tudtam sportolni mert kórház meg orvos meg szigorú pihenés meg egyéb, most meg nem sportolhatok, és a szteroid izomgyengeséget okoz, teljesen elsatnyultak az izmaim, de úgy hogy kész kínzás felmenni a 2-ik emeletre reggelente táskával, amikor legugolok alig tudok felállni és úgy érzem hogy nincs erőm, szóval ilyen dolgok és ez már kikészít.:S Na de térjünk vissza a szombatra. Délelőtt anya ment vizsgázni, Saci meg fellpésre. Én gépeztem, gondolkoztam, hogy menjek-e délután szüretire , és úgy döntöttem, hogy nem megyek, egyszerűen volt kedvem, meg az eső is. Meg eleve az, hogy ismerősök meglátnak és rögtön megbámulják az arcomat, és akkor akik nem merik megkérdezni, hogy mi bajom van (pedig én inkább annak örülök, hogy ha megkérdezik, mert akkor nincs félre értés) máris elkezdenek fantáziálni, hogy elhíztam vagy mit tudom én, és akkor jön a pletyka stb.. A másik meg, hogy akik meg nem ismernek azok kiröhögnek, vagy pocokarcúnak hívnak vagy bármi. Jó oké, most szerintem én is megbámulnám magamat a helyemben, sőt belül biztos ki is röhögném magamat, csak közbe azt sem tudják, hogy eddig én miket éltem át, és hogy mennyire elegem van ebből ez egész betegséges izéból, mert igazából ha végre abbahagyhatom a szteroidokat, ha kiújul, lehet hogy újra kell szednem és akkor mindent előröl kezdeni, és így tovább... Most ezt nem azért írom le, hogy sajnáljanak, mert nem szeretem ha sajnálnak, csak néha ez úgy ki tud borítani, és amikor úgy este fáradtan még tükörbe nézek már a sírás kerülget néha és ez meg nem tesz jót a betegségemnek ha stresszelem magamat ezzel.:/ Na de folytatás következik. Elmentünk ebédelni a Retro Steak-be Saci, én, apa. Közben el állt az eső, és hívott Mattesz, hogy nem mennék-e vele szüretire, de éppen ebédeltem inkább lemondtam. Hazaértünk, Saci elment barátnőzni, apa lefeküdt pihenni, anya hazajött, de ő meg elment a csoporttársaival ebédelni meg megünnepelni, hogy túl vannak a vizsgán, én meg megbeszéltem Nyanyival, hogy most elállt az eső menjünk ki kicsit szüretire. Találkoztunk suli előtt, kimentünk és megnéztük mik vannak lent. Láttuk break dance-n Matteszt, Biát, meg Virágot, és megvártuk míg lejöttek, majd elmentünk a move it-ra ahova felült Nyanyi meg Virág. Én nem ültem fel, mert már tavaly ültem, de én lassúnak találtam, meg féltem, hogy most a betegség miatt elsőre nem is bírná a gyomrom. Hát Nyanyi nagyon kikészült a move it-tól... Szóval sétálgattunk. Felmentünk Garay térre, én szerettem volna körülnézni, de inkább csak átvágtunk a tömegen. Mattesz meg Bia előresietett, ezért nem is találtuk őket. Végül megtaláltuk őket, akkor meg a Virág ment el valakivel és nem is jött vissza de nem nagyon foglalkoztunk vele, és visszamentünk a gépekhez. Nyanyival felültünk break dance-re, majd polipra. Nyanyinak mennie kellett buszra, így elkísértük a megállóba. Jött a busz, Nyanyi ment is és Mattesz is hazament, mert jöttek hozzájuk vendégek. Biával maradtam, és elmentünk hot dogot enni. Majd mivel ő is ráért még, felsétáltunk szépen lassan a téren és végre megnéztük bazársort, közbe nagyon sokat beszélgettünk, és olyan jó volt vele beszélgetni. Olyan volt mintha már ezer éve ismerném a Biát, meg nagyon sokat mesélt a családjáról meg hogy a húga milyen társaságba keveredett és sajnálom szegényt, de úgy jó érzés volt, hogy bízik bennem meg én is bízhatok benne.(:<3 Elment Bia is, én meg úgy döntöttem, hogy megkeresem apumat, mivel ő is fent volt a téren, mert Sacinak este ugye fellépése volt és apa ki nem hagyná. Találkoztam apával, és kiderült, hogy a lenti színpadon lesz a fellépés. Akkor lementünk, és jött anya is, mert ő is megakarta nézni Sacit. Én meghallgattam Sacit, a többi fellépőt már nem volt kedvem, mert eléggé eláztam, meg fáradt voltam már. Jöttem hazafele, és jött velem szembe 4-5 ember, és az egyik srác rám is Köszönt, hogy Szia Kata. De még ma sem tudom, hogy ki volt az. Aztán az egyik haverja már mondta hogy: Fíí. Gondolom az arcomra értette.... Mindegy, már csak haza akartam érni. Végre hazaértem, bevettem a gyógyszereket, közbe anya is hazajött. Vettem egy forró fürdőt, mert már nagyon fáztam, majd elpakoltam és gépeztem, meg beírtam a hegedű kottámba a fontos dolgokat amiket még pénteken mondott Zoli bácsi, és beírtam, hogy ne felejtsem el, mert pénteken valószínűleg elmarad a hegedűm, mert Zoli bácsiék költöznek egy másik házba. Ma végre kialudtam magamat, este csak 2-szer ébredtem fel, csak olyan 7 óra körül, kijárkáltam WC-re meg sétálgattam a lábgörcsök miatt, de mostanában már suli időben is tudok 5-6 órát aludni, ami nagy haladás a 3 órához képest.:) Felöltöztem, beágyaztam, adtam a halaknak, reggeliztem. Elvasaltam az összes ruhát, kicsit gépeztem. Ebédeltünk, szokásosan anya mosogatott, és törölgettem, Saci meg.... gépezett....-.-" Aztán gépeztem, közbe megcsináltam a házit, tanultam egy kicsit, megírtam már most előre a töri vázlatot, hogy holnap csak meg kelljen tanulnom. Sacinak jött a szokásos izéja, hogy mennyi dolga van, és tök bunkó volt mindenkivel, közbe bőven lett volna ideje összepakolni, de most meg itt hagyta nekem a rendetlenséget... Vacsoráztam, megmostam a hajamat, most meg elmegyek lefeküdni mert holnap elkezdődik egy újabb hét...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése